1. Nőgyógyászati rákszűrés, alapvizsgálat (évente legalább egyszer érdemes elvégeztetni):

Gondolom ezen már mindenki keresztül eset életében néhányszor. Ebben az esetben mintát vesznek a méhnyakról, amit laboratóriumban vizsgálnak erre az eredményre éppen ezért várni kell. Továbbá vizsgálják, hogy nincs-e szervi elváltozás,illetve a méhnyák Ph értékét, ami esetleges fertőzésre utalhat.

2. Hormon vizsgálat:

A hormonvizsgálat két részből áll, mind a kettő vérvétellel történik. Az első vérvételnek a menstruáció 2-4. napja között, a második vérvételnek a 19-21. nap között kell megtörténnie, bár ez függ a ciklus egyéni hosszától is. Az első vérvételnél teljes hormonsort,OGTT-t  (cukorterheléses vizsgálat), máj-és vese funkciót néznek. Ezen vérvétellel fény derülhet a hormonokat termelő mirigyek és szervek működéséből adodó problémákra, cukorbetegségre (inzulin rezisztencia), s egy általános képet ad hormoni, szervi működésünkről. A második vérvétel alkalmával a FSL, LH, progeszteron hormont vizsgálják, amivel ki lehet zárni vagy éppen ki lehet deríteni például a sárgatest elégtelenséget vagy egyéb más problémákat. 

A hormonvizsgálat, vérvizsgálat határértékeit, itt találjátok:

https://www.infertility.hu/hormontabla.htm

3. Ultrahangos vizsgálat:

Hasi illetve hüvelyi ultrahanggal követni lehet a peteérést, ellenőrizni lehet a tüsző növekedésének iramát, a tüszőrepedést, a tüsző sárgatesté alakulását. Továbbá egyéb szervi elváltozásokat (pl.:petefészek ciszta) lehet feltárni. A hasi uh nem kellemetlen, nem fájdalmas folyamat, érdemes telt hólyaggal elvégeztetni. A hüvelyi ultrahang nem kellemetlenebb, mint egy általános nőgyógyászati vizsgálat.

4. Petevezeték átjárhatósági vizsgálat :

I. HSG: A petevezetékek átjárhatóságának röntgennel történő vizsgálata. A vizsgálat közben katéterrel jódos kontrasztanyagot jutatnak a méhbe, majd ezt követően röntgen felvételt készítenek. A röntgenkép pontosan rávilágít az átjárhatóságiproblémákra. A probléma a kezelés során nem orvosolható, műtéti beavatkozást igényel. Előfordul azonban, hogy ha a letapadás nem erőteljes, a folyadék áramlása feloldhatja azt, ezáltal átjárhatóvá téve a petevezetéket. A beavatkozást a TB támogatja.

II. Hycosy: A petevezetékek átjárhatóságának ultrahanggal történő vizsgálata. A vizsgálat közben katéterrel élettani sóoldatos kontrasztanyagot jutatnak a méhbe, majd ezt követően hüvelyi ultrahanggal követik a folyadék útját. A ultrahangkép pontosan rávilágít az átjárhatóságiproblémákra. A probléma a kezelés során nem orvosolható, műtéti beavatkozást igényel. Előfordul azonban, hogy ha a letapadás nem erőteljes, a folyadék áramlása feloldhatja azt, ezáltal átjárhatóvá téve a petevezetéket. Nem TB támogatott beavatkozás, ára 30 ezertől 60 ezrig terjedhet.

III. Hyfomy: Hasonló az eljárás a hycosyhoz, csak a kontrasztanyagban különbözik. Itt speciális hab állagú kontrasztanyagot használnak, ezáltal nagyobb nyomás éri a petevezetéket, esélyesebb az elzáródás feloldása, ultrahanggal is könnyebben nyomonkövethető az áramlás, de ebből adódóan drágább beavatkozás. Az ára 60 ezertől 100 ezerig terjed.

5. Laparoszkópia, hiszteroszkópia:

     Mindkét eljárást altatásban végzik. 

     A hiszteroszkópia méhtükrözést jelent, a méh üregében található szervi elváltozásokra derülhet fényúgy hogy endoszkópot vezetnek a hüvelyen keresztül a méhüregbe.

     Laparoszkópia nem más mint hastükrözés, a műtét során minimum kettő 1-2 cm-es bemetszést vágnak. Egyet a köldökbe, egyet a hasfalon. A köldöknél ejtett metszésnél széndioxid gázzal töltik fel hasfalat, hogy a szervek elkülönüljenek, s jól láthatóvá könnyen hozzáférhetővé váljanak. A műtétet végző orvos egy apró kis kamerával felszerelt endoszkópos műszert vezet a hasüreg be, ezzel térképezi fel a petefészkek, méh, egyéb hasi szervek állapotát kivűlről. Amennyiben elváltozást talál, szükség lehet további bemetszések ejtésére, de ezen beavatkozzással a problémák megszüntethetőek más műszerek bevezetésével. Például el lehet távolítani a petefészek cisztákat (pl.:kipukkasztással), az endometriózisos pácienseknél a rossz helyen lévő méhnyálkahártyát (lézeresen)egyéb cisztákat kinövéseket (csipesszel, hurkolással, lézerrel).

     Mindkét beavatkozás során orvosolhatóak a kisebb szervi problémák orvosi beavatkozással. Mindösszesen 3 kórházban töltött napot igényel. Az első napon történik a műtéti előkészítés, altató orvosi, belgyógyászati kivizsgálás stb. A második napon történik a beavatkozás, s ha a műtét komplikáció mentesen zajlik a harmadik napon haza lehet menni.

     A műtét során petevezeték átjárhatósági vizsgálatot is végeznek. Metilénkékkel megfestik a petevezetékeket, de itt nem röntgennel, hanem a bevezetett laparoszkópiás endoszkóppal követik nyomon a folyadék haladását. Amennyiben elzáródás van itt adott a lehetőség a fellazítására, a szűkület feloldására.

6. Posztkoitális-teszt (immunológiai teszt):

    A vizsgálat megbizhatóságát vitatják, a lombik programban részt vevő intézetek kétségbe vonják, ezért nem is követelik meg. 

    Ez egy összeférhetetlenségi vizsgálat. Teljesen fájdalom mentes. A nőnek a peteérése napján szexuális kapcsolatot kell létesíteni, majd az aktust követő max 12 órán belül kenetet vesznek a méhszájról. Azt vizsgálják, hogy a hüvely által termelt méhnyaknyák nem mutat-e immunológiai összeférhetetlenséget, azaz hogy nem öli-e meg a spermiumokat. A vizsgálat pontossága hagy némi kétséget maga után, ugyanis csak akkor ad elfogadható képet ha az együttlét pontosan az ovuláció időpontjában történik. A másik dolog meg az, hogy gondoljunk bele, hogy az ondóban lévő  spermák minősége sem egyforma, ha nem lenne ez a méhnyaknyák általi természetes szelekció, akkor a gyenge minőségű, amorf, hibás spermáknak is sikerülne eljutniuk a petesejtig, s akkor rengeteg sérült gyermek születne.